Az 1-es típusú cukorbetegség esetében az euglikémia elérése és a szövőd­mények megelőzése napjainkban is jelentős kihívás. A diagnózis után kez­dett verapamilkezelés több vizsgálat szerint is eredményesnek bizonyult a C-peptid-szekréció megőrzésében, kedvező mellékhatásprofillal – ugyan­akkor a hosszú távú eredmények még hiányoznak ahhoz, hogy átültessük a klinikai gyakorlatba.

Svéd kutatók egy olyan génre bukkantak, amely protektív hatású az izomsorvadással szemben. 

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy összefoglaló kifejezés, amely olyan tüdőbetegségeket jelöl, ahol a levegő áramlása korlátozott. COPD-s betegeknél a fizikai aktivitás bevezetése és fenntartása kihívások­kal teli, mivel a betegség jelentősen nehezíti a légzést. Ugyanakkor a rend­szeres testmozgás valójában javíthatja a COPD tüneteit. Ebben az áttekin­tésben a fizikai aktivitás klinikai hatásait tárgyaljuk, beleértve a komplex kardiopulmonális rehabilitációt is.

Németországban 2021 októbere óta minden 35 éven felüli egészségbizto­sított személy az egészségügyi állapotfelmérés keretében egy alkalommal igénybe veheti a hepatitis B-t és a hepatitis C-t kimutató laboratóriumi teszteket, akkor is, ha nem tartozik egyik veszélyeztetett csoportba sem. Komoly hozzájárulás ez e fertőzések (és életveszélyes következményeik) felszámolásához. Az Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention 2020 áprilisától tette lehetővé minden 18 éven felüli lakos egy­szeri HCV-szűrését, és hasonló ajánlást dolgoz ki az általános HBV-szűrésre is. Az általános szűrésre – a HBV elleni védőoltással kombinálva – Német­országban is szükség van ahhoz, hogy 2030-ra elérhető legyen a WHO által a vírushepatitisek felszámolása terén kitűzött cél.

Rokkantsági mérföldkövek, demográfiai és klinikai jellemzőik

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyezte a palovarotén a ritka és súlyos fogyatékosságot okozó csontbetegségben (FOP) szenvedők első kezelését.

Az egyre gyakoribb időskori epilepsziák diagnosztikájában és elkülönítő diagnosztikájában speciális klinikai szempontokat is figyelembe kell ven­nünk. Egyfelől az időskorban induló epilepsziák kóroktana eltér a fiatalko­riakétól: időskorban gyakoribbak a tüneti epilepsziák. Másfelől, az időskori epilepsziás rohamok sokszor nem járnak feltűnő motoros tünetekkel, a tu­datvesztéssel járó egyéb állapotoktól való megkülönböztetésük alapos kivizsgálást igényel. Az ilyen görcsrohamok diagnózisának legpontosabb eszköze a hosszú távú video-EEG-monitorozás. Ennek hiányában az EEG otthoni regisztrálása is hasznos lehet. A gyógyszerválasztásban nagy fi­gyelmet kell fordítani a társbetegségekre és a metabolikus eltérésekre.

A korábban más szívbetegségek markereként vagy következményeként számon tartott pitvari diszfunkciót önálló klinikai entitásnak tekinteni.

A kardiális rehabilitáció „koordinált aktivitások összege a kardiovaszkulá­ris betegségek alapvető okainak kedvező befolyásolására, a legjobb fizi­kai és mentális állapot elérésére, hogy a betegek a saját erőfeszítéseikkel megőrizzék vagy visszaszerezzék az optimális funkcionálást, illetve javuló egészségi magatartásukkal megtartsák vagy visszanyerjék az optimális funkcionalitásukat és a megjavult egészségi magatartásukkal fékezzék vagy megfordítsák a betegség előrehaladását”.

A génterápia folyamatosan fejlődő speciális kezelési eljárás. Módszere a be­tegségért felelős hiányzó gén pótlása, a genetikai információ átíródását gátló tényezők kiiktatása, a kórosan működő gén kiütése, és különféle gén­szerkesztési eljárások. A közlemény a neurodegeneratív és neuromuscularis betegségek génterápiás lehetőségeit ismerteti.